Kit neveztek “katszapoknak”? Nyelvészeti kutatásban szerzett tapasztalat

A “katszap” szó etimológiájának két változata létezik – bizonyos szempontból kiegészítik, mások pedig kölcsönösen kizárják egymást. Igyekezzünk belemerülni e változatok tanulmányozásába és nyelvi értékelésükbe.

A “katszap” szó török ​​változata élesen negatív jelentéssel “hentesként”, “életvágóként” értelmezi, mivel ez nem a háziállatok levágásával foglalkozó szakember szakmát jelenti, hanem egy teljesen más tevékenységi kört. – a győztes harcos kegyetlen hozzáállása a legyőzött ellenséghez, beleértve a vesztes népből vagy országból származó, nem harcolókat is. Eurázsia földrajzi térképén a moszkoviták legfontosabb katonai hadjáratainak történelmi és kronológiai jelzői meglepően egybeesnek a legyőzött népek civil lakossága elleni legbrutálisabb megtorlások helyeivel – Európában és Ázsiában egyaránt. És sok moszkvai katonai vezető vált híressé az ilyen megtorlásokról – Andrej Kurbszkijtól Georgij Zsukovig és Budanov ezredesig. Természetesen ide tartoznak a Rettegett Iván gárdistái, és a “Petrov fészkének fiókái”, mint Mensikov és Seremetjev, valamint Katalin kedvencei Szuvorov mellett és még sokan mások. A politikai versenytársakkal, például Törökországgal és Ausztriával vívott háborúkban, valamint a gyarmati háborúkban Közép-Ázsiában és sok más régióban az orosz katonák nemcsak könyörtelenséget tanúsítottak az ellenséggel szemben – ami háborús körülmények között általában érthető -, hanem gyakran motiválatlan állati kegyetlenséget is, pl. a polgári lakosság felé. Oroszország-Anya (Moszkva) jóváhagyta és bátorította az ilyen kegyetlenséget, és a “katonák – bátor fiúk” készségesen válaszoltak az ilyen jóváhagyásra atrocitásokkal. Nem mondok példákat, túl sok van belőlük, és szabadon elérhetők az interneten.

Az etimológiai értelmezés második változata az ukránoké, akik állítólag “katszapoknak” nevezték a moszkovitákat hosszú szakálluk miatt – a torz homofonból “mint tszap”, azaz – “mint egy kecske”.

Mivel az “hoholok-ukránok” tradicionális-misztikus (és egyben higiéniai) okokból leborotválták a fejüket, és csak előlakat hagytak hátra, a tálba vágott, szakállas moszkoviták meglepetésüket keltették. A kecskékkel való összehasonlításuk felvetődött.

Ebben az esetben egy érdekes epizódot idézünk fel Alekszej Pavlovics Csapigin orosz író “Sztepan Razin” című regényéből:

“A zaporozsec, amikor a borbély csattanva, mintha pikkelyeket hámozna le egy nagy halról, kaparni kezdte a fejét, hunyorogva a naptól, felkiáltott:

– Hé, jó! Borotválkozz, legény, simán, ne nézd a kis seggfejet. Gozdek (koltun) nem a zaporozsecek között, gozdek a donyecek között él – hajat növesztenek, a zaporozsecnek bajuszt, nem kell szakáll! Vagy moszkovita szépség… Zaporozsecnek nem hordhat szakállt, aztán a kozákok tojást hordanak, és ők is moszkvai születésűek”.

És most megragadom a bátorságot, hogy még egyet javasoljak – a szerző elméletét a “katszap” szó eredetéről, amely nem állítja be, hogy tudományosan megbízható…

Szóval, hadd pontosítsam!

A “katszap” szó Eurázsia egyik legcivilizáltabb népének képviselőjét jelenti, amely a szabadság és a demokrácia szeretetéről, valamint a mindennapi életben tanúsított józanságáról és intelligenciájáról híres. Tehát amikor azt mondják, hogy “katszap”, olyan személyre gondolnak, aki finom, barátságos, tartózkodó, intelligens, és ami a legfontosabb, nem ivó. Szóval leírtam ezt az egészet – és rögtön látni lehetett egy tipikus orosz embert, nos, pontosan ugyanazt, akivel bármelyik orosz regionális központban találkozni fog, ha háromszáz métert sétál a buszpályaudvartól, és megközelít egy élelmiszerboltot vagy bazárt, ahol összegyűlnek tudományos kutatási viták lefolytatására Hát érti, maga is nap mint nap találkozik ilyen értelmiségiekkel… Ezek a “katszapok”. Tanult? Az jó!

És most a legfontosabb: nem kell közel kerülnie katszapokhoz, szívem mélyéből tanácsolom. Nincs szükség – ez minden! Mert a katszap az a katszap!