Lehetséges az orosz bűnbánat?

Lehetséges az orosz bűnbánat?

Csak kár ebben a szép időben élni

Sem nekem, sem neked nem kell.

N. A. Nekraszov

Személyes kapcsolatok alapján arra a következtetésre jutok, hogy nem érdemes abban reménykedni, hogy az oroszok beismerik bűnösségüket az ukrajnai háborúban, nem éri meg az országuk kis népeivel szembeni gyarmati politika, az évszázados sovinizmus stb. most. Túl gyenge ma az oroszok felébresztéséhez szükséges irritáló. Gyenge még ahhoz is, hogy csak gondoljon a helyzetre, sőt, hogy vigyázzon, izguljon és borzongjon, amit tett – ez közel sincs. Eddig zökkenőmentesen működik az államgépezet: a propaganda agymosást végez, az állambiztonság figyeli az elégedetleneket és időben elszigeteli, külföldre szorítja vagy likvidálja. A nemzetőrség harcállásban jelzést vár, hogy speciális eszközöket alkalmazzanak az esetleges tiltakozók ellen. Ráadásul a Kremlnek még mindig van pénze, hogy a fizetéstől fizetésig élő laikusnak dobja, aki nem néz messze, és megelégszik a megfizethető alapélvezetekkel. A katarzis pillanatáig, „mint Kijiv előtt a rákkal” – szó szerinti, átvitt és katonai értelemben.

A problémáról érdekes véleményt fogalmazott meg Danilo Tkacsenko, az egyik legkiemelkedőbb orosz fotóművész, megkapta a World Press Photo díjat és számos egyéb szakmai díjat. Oroszországban nemzetközi körözési listára került, büntetőeljárás indult ellene: Tkacsenko kék és sárga füstbombák távoli felgyújtását tervezte, hogy a 2022. május 9-i moszkvai felvonulás résztvevői számára a levegő átalakul Ukrajna zászlajává. A művészt elárulták, a különleges művelet meghiúsult, külföldre kellett menekülnie. Továbbá D. Tkacsenko közvetlen beszéde: „Minden, ami történik, szörnyű, de valószínűleg minden úgy történik, ahogy történnie kell. Pozitívum, hogy a 20 éves oroszországi stagnálás véget ért. Volt egy olyan érzés, hogy nem lehet változtatni valamin, de most van remény a változásra. Természetesen félelmetes, hogy ezek a változások nehézkesek lesznek. De van mozgás valami új felé…”

Párhuzamot vonva a németek második világháború utáni bűnbánatával, nem szabad elfelejteni, hogy a fordulat – egyértelmű és végleges – nem akkor következett be, amikor Németország vezető humanista filozófusai levezették a Birodalom minden polgárának bűnösségének és felelősségének képletét a katonai atrocitások miatt. de amikor W. Brandt Varsóban térden állva kért bocsánatot Lengyelország népétől. „A német történelem szakadéka fölött, átérezve a megölt milliók súlyát, azt tettem, amit az emberek, amikor a szavak önmagukban nem elegendőek” – írta később visszaemlékezésében Brandt.

Visszatekintve sok történész egyetért abban, hogy Brandt közeledési politikája egy lépés volt a német újraegyesítéshez vezető hosszú úton, amely 1990-ben ért véget. De azelőtt a németek hosszú ideig megértették Németország szerepét a háborúban, minden német állampolgár helyét, személyes bűnösségét, felelősségét, a bűnbevallás módjait, a bűnbánatot, végül a bűnbánatot.

Sajnos teljesen korai Oroszország megaláztatásától, kegyetlenségétől és megtévesztésétől szenvedőkkel való megbékélés jelképeiről beszélni. Egyik orosz sem áll készen, és nem is tervezi, hogy forró könnyeket hullatjon a belátása miatt. Az orosz közgondolkodás jelenlegi állapotát a „meghökkent”, „döbbent” szavakkal lehet jellemezni. Az orosz társadalom némi zűrzavarban keresi a módokat a helyzet magyarázatára és a külső katonai és belső nemzetközi front kudarcainak okainak igazolására. Kívülről nem megy túl jól Ukrajnával és az ukrán fegyveres erőkkel, de belülről az Orosz Föderáció kis népei hirtelen elkezdtek beszélni a jogaikról. Ki gondolta volna, tegnap az összes tévécsatornán az ország tucatnyi nemzeti kisebbségének örök barátságáról, testvéri odaadásáról beszéltek, ma pedig vannak magukat nemzeti demokratának nevező, Oroszországtól való elszakadást szorgalmazó emberek. És kezdenek hallgatni!

Ezért negyven évvel a birodalom felbomlása és a korábbi területén új nemzeti államok létrejötte után lehet majd beszélni arról, hogy az oroszok elismerik bűnösségüket. Amikor rájuk derül, hogy az Orosz Birodalom nem örök, rossz úton halad, rossz irányba, akkor valamennyien, oroszok, bizonyos mértékig bűnösek voltunk ebben a szakadék felé tartó mozgásban. Hogy az oroszok új generációinak más utat kell választaniuk, és gyónniuk kell, és bocsánatot kell kérniük az áldozatoktól.

Leave a Reply