„Minden orosz liberális mindig a gyökereiig birodalmi”: Arkagyij Babcsenko az oroszországi őslakosokkal és a határokkal kapcsolatos elképzelésekről

Hol végződik számodra a szülőfölded? A kérdés bonyolult, tekintve, hogy az Orosz Föderációba már a bölcsőtől fogva beleoltják az anyaországgal kapcsolatos birodalmi elképzeléseket, és időről időre felülvizsgálják a birodalom határait. Túl sok orosz ismételgeti ész nélkül a propaganda szlogeneket, és nem veszi észre, hogy ha nem a gyerekei, de az unokái is felelősek lehetnek ezért. Az ismert orosz újságíró, Arkagyij Babcsenko, aki már régen biztonságos helyre távozott, arról írt, hogyan viszonyulnak az orosz liberálisok más népekhez, köztük az Orosz Föderáció őslakosaihoz. És ennek megfelelően mennyibe kerül az ilyen emberekkel való foglalkozás. Íme az ő története néhány rövidítéssel.

Ott egy orosz liberális írt verset. Ma ezekben a versekben bennem van a szalag teljes orosz része. A könnyek tengere, a csodálat hegyei. Az anyaországgal való szakításról, a kivándorlásról és az orosz liberális egyéb fájdalmairól a nyírfáktól való elválás miatt.

Furcsa dolog, hogy az ukrán gyerekekkel való evakuálási vonatok fájdalmairól nem láttam mondókákat orosz liberálisoktól. Itt egyet sem. És igen, lenne miről írni. Mondj te is mindenféle baromságot. Ez tragédia? De amikor egy orosz liberális elhagyja a „Jean-Jacques”-t (étterem Moszkvában) a Szadovoje-n Párizs városába, az valóban tragédia.

Hát persze a nagyapákról-ágyúsokról.

Nagyapja bátor tüzér

És egy hősies tengeralattjáró.

A szomszédos országok földjein és vizein

Nem lobbantak tűzben és füstben

Megvédték az óceánjukat

Gyönyörű feleségek és őshonos helyek.

Nos, mi van egy emigráns orosz liberálissal, pálcán álló nagypapák nélkül? Nem értettek semmit. Semmi sem. Se száznapos háborúban, se nyolcévnyi háborúban, se háromszáz éves háborúban. Mind rohangálnak a nagypapáikkal.

És azt kérdezed: mit védett a nagyapád? Pontosan mi az óceánod és mi a szülőhelyed? Besszarábia a negyvenedikben? Bukovina? Galícia a harminckilencedikben? Lengyelország fele-fele Hitlerrel?

Ó, mi kezdődik ott… Ó, mennyit ér egy üvöltés… Mehetnek a kommentekhez, olvashatnak.

Szorosan, teljesen taníthatatlan.

Mintha beismernie, hogy az országa a hibás, nem akar intőt kapni velük, de olyan, mintha a nagyapjával sétálna, aki Galíciában harcolt, és mesélnie a „szülőföld” védelmében tett hőstetteiről”.

Bassza, és az „északi tengerek” már régóta „szülőföldjeivé” váltak? Milyen régen voltak Moszkvában őshonos óceánok? És hol vannak a karélok a számikkal ezekről az északi tengereidről, amelyeket apád és honatya „Sztálinért” jelszavakkal szántott fel – hová tűntek? Vepszék pl. Hol vannak ezek az emberek, akik úgymond az ön „szülőföldjén” éltek „szép feleségekkel” az északi tengerekben?

Óceánunk szülőhelyünk kikötőjében van.

Oké, a pokolba velük, a vepszékkel.

Izsora a dicsőséges Szentpétervárral, mióta az Ön szülőföldje?

Mit szólnál akkoriban kétszáz évhez?

Nincs bennszülöttebb sehol.

Szó van még Pszkovról és az Urálról. Nos, ez általában a legbennszülöttebb orosz föld. Urál, persze. Kérdezze meg pármát, komit, vogulokat, baskírokat és mindenféle más szamojédeket. Amiről nem talál említést, nemcsak a nyelvről vagy a kultúráról.

Ó, mi kezdődött ott. Költők. Írók. Kreatív intelligencia.

A nagypaaaaaaaaapáááááák megsééértődteeeeek!

Bármi. Bármelyik orosz liberális. Mindig. A gyökerekig. Császári.

Mindig.

És mindannyian ugyanazt akarják Putyinnal.

Igen, nem szeretik a módszereit. De teljes mértékben támogatják ezt a célt.

Nagy Oroszország.

A „bennszülött északi tengerektől” a „távol-keleti szülőföldig” a haza őrszemeivel.

Íme, ne higgyétek el – egy másik dal, amely gyermekkorom óta zavarba ejtett. Mert nagyapám Halhín-goli csatában harcolt. Ezt három éves korom óta tudom, amióta az eszemet tudom. A mi családunkban szentebb volt, mint egy szent.

Nagyapa tankerként harcolt. Halhín-goli csatában. A harcjármű legénységéről szóló dal olyan volt, mint egy családi himnusz.

És most a gyerek agya kurvára nem tudta megérteni ezt a logikai dugót: ha a nagypapa Ukrajnából származott, Halhín-goli csatában harcolt, mi pedig Moszkvában élünk, akkor miért „honos” ez a föld nekünk?

Úgy tűnik. Rendkívül egyszerű. Csak tíz szót kell mondanod. „Igen, a nagyapáink pontosan ilyenek voltak. Ahogy a gyerekeink is. Pontosan ugyanazok a betolakodók. zsarnok zászlaja alatt. Idegen földön. Mind ugyanabban a Galíciában. Semmi sem változott. Igen ez igaz. Igen, ez az. Igen, Oroszország mindig is Birodalom volt, van és lesz. Bármilyen politikai rendszer is legyen benne. Igen, végre rájöttünk. És itt kell elkezdődnie a gyógyulásunknak. Ennek a ténynek a megértésével és felismerésével. Hogy minden „szülőföldünk” más népektől meghódított föld. Vérükbe áztatták, hogy a bennszülött Krasznaja Poljánát, ahol a cserkesz törzs élt, amelyből nemcsak a nyelv és a kultúra, de még a név is megmaradt, Krasznajának kezdték hívni. Tehát a Birodalomnak meg kell szűnnie létezni. A nagyapáink által meghódított népek – szabadságot szerezni. És mi, orosz liberálisok, tisztában vagyunk ezzel. És minden erőfeszítést meg kell tennünk ennek érdekében.”

És ez az. Csak mondani. Nem felmászni az állványra. Nem menni börtönbe a nagyapákért.

Még kártérítést sem követel senki.

Csak mondani.

Bassza meg!!!