„Krím 2.0”: Dél-Oszétia olyan győzelem kell legyen, amelyet Putyin az Orosz Föderáció lakosságának ajándékoz majd, de ennek az annektálásnak olyan beláthatatlan következményei lehetnek, amelyek senkinek sem tetszenek

Mivel az ukrajnai „speciális hadművelet” egyértelműen a győzelem ellentétes irányába ment, hogy ne veszítse el népszerűségét a választók körében, a Kreml megpróbálja a másik irányba terelni az oroszok figyelmét. Van egy tartalék terv – Dél-Oszétia csatlakozása az Orosz Föderációhoz. Ha a propaganda keményen próbálkozik, akkor „második Krím-félszigetként” lehet bemutatni. Igaz, ennek a döntésnek a „mellékhatásai” nagyon fájdalmasak lehetnek. De ha nagyon meleg lesz, Moszkvában még mindig tönkremennek.

Valójában az el nem ismert Dél-Oszétia Köztársaság vezetése régóta „kéri” az Orosz Föderációhoz való csatlakozást, de még mindig semmi.

2016 áprilisában Leonyid Tibilov, Dél-Oszétia akkori „elnöke” bejelentette, hogy „a következő hónapokban” népszavazást tartanak az Orosz Föderációhoz való csatlakozásról.

„A kérdés jogi átgondolásra szorul, és a végrehajtásához módosítani kell az alkotmányt, amelyről népszavazást fognak tartani” – mondta az önmagát Oszétiának kikiáltott terület vezetője.

Azonban, mint látjuk, hat év telt el azóta, és a dolgok még mindig ott vannak. A Kreml a jelek szerint kitartott az annektálás ügyében egy megfelelőbb időpontig. És talán eljön ez az idő.

Idén tovább mozdulhat a helyzet. Dél-Oszétia jelenlegi „elnöke”, Anatolij Bibilov, a választási vereség után mandátumának utolsó napjait élve július 17-re tűzte ki a népszavazást a köztársaság Oroszországhoz való csatlakozásáról.

Az „államfő” ezt a döntést a „Dél-Oszétia Köztársaság népének azon történelmi vágyától vezérelve hozta meg, hogy újra egyesüljön Oroszországgal, a Dél-Oszétiai Köztársaság alkotmánya 50. cikkének 16. bekezdésével összhangban”.

Az Állami Duma észak-oszétiai képviselője, Artur Tajmazov úgy véli, hogy Dél-Oszétia a Krím útját követi az Oroszországhoz való csatlakozás kérdésében.

„Imádkozunk, hogy a két Oszétia egyesüljön egy köztársasággá. Ma minden oszét fő célja, hogy népünk együtt éljen” – mondja Artur Tajmazov.

Az oroszok megint elfelejtettek kérdezni, de ez van.

De mi a helyzet Grúziával?

Korábban Grúziában kijelentették, hogy nem szerveznek második frontot Oroszország számára.

Ezt az álláspontot fejtette ki Irakli Garibasvili grúz miniszterelnök, hangsúlyozva, hogy mindent megtesz a katonai konfliktus elkerülése érdekében.

„Grúziában nem lesz második front és háború, ellenkezőleg, fejlődés, építkezés és béke lesz. Nem engedjük meg belső ellenségeink felelőtlen háborús kiáltását” – mondta Garibasvili.

A tervezett „népszavazásról” azonban kiderült, hogy Grúzia valószínűleg nem tud kiülni.

Korábban Tbiliszi de facto nem ismeri el sem Dél-Oszétia „hatóságait”, sem a választásokat, sem az Oroszországhoz való csatlakozásról szóló népszavazást. Ezt Irakli Kobakhidze, a „Grúz álom – Demokratikus Grúzia” kormánypárt vezetője nyilatkozta.

„E tekintetben az álláspontunk nagyon világos és pontos. Pontosan ezt a vonalat fogjuk követni” – mondta a grúz politikus az újságírók kérdéseire válaszolva.

Nyilvánvaló, hogy Moszkva és Tbiliszi lomha konfrontációja egyszerűen arra van ítélve, hogy akut szakaszba forduljon. Miért csinálja ezt a Kreml?

Putyin szenet kíván beletenni a parázsló kaukázusi konfliktusba, mert az egész ukrán nép heves ellenállása hátterében a Kreml cárnak legalább valamiféle „győzelmet” kell táplálnia lakossága számára – magyarázzák a НЕХТА Telegram csatorna elemzői.

Ez a „győzelem” lehet a Krím 2.0, vagyis az el nem ismert Dél-Oszétia annektálása.

„Foglalkozik-e Oroszország azzal a kockázattal, hogy elnyeli Dél-Oszétiát, és közvetlen konfrontációba kerül Grúziával, amely jogosan tekinti területének? A grúz kormány óvatossága és kinyilvánított semlegessége ellenére a grúzok nem felejtették el a 2008-as évet, és nem valószínű, hogy beletörődnek egy ilyen orosz pofonba.

Ha Putyin úgy dönt, hogy egy másik támogatott régiót csatol az orosz adófizetők terhére, akkor komolyan fennáll a veszélye annak, hogy feloldja a régi konfliktust Grúziával. A kaukázusi helyzet pedig nagyon kiszámíthatatlanná válhat” – áll a jelentésben.