Kína hogyan fogja felfogni Szíria háborúba lépését Ukrajnával

Kína hogyan fogja felfogni Szíria háborúba lépését Ukrajnával

Szíriából származó információk szerint Bassár Aszad egyetértett az Orosz Föderáció azon követelésével, hogy katonai egységeinek egy részét küldjék Ukrajnába, és engedélyezzék az aktív toborzást.

Aszad és a Kreml közötti tárgyalások március eleji kezdetekor azt feltételezték, hogy reguláris egységek nem vesznek részt, kivéve azokat a katonákat, akik háborúba kívánnak lépni Ukrajnával. Moszkva csak carte blanche-t kapott a törzsi milíciák és más félkatonai alakulatok tömeges toborzásáért. A fő hangsúly az Aszad oldalán harcoló keresztények két milíciájának toborzásán volt, közös vallásra hivatkozva. A toborzás vezérmotívuma a következő volt: Oroszország megmentette Szíriát, és most vérrel kell törlesztenie adósságát. Az „adósság-visszafizetés” témáját régóta vitatják Aszad csapatai, és kénytelenek csoportosan és egyénileg is aláírni az Orosz Föderációnak küldött különféle hálaadásokat, esküvel, hogy „vérben viszik vissza az adósságot”.

Az első ilyen toborzást az Aszad-párti helyi tévé- és rádiócsatorna, a Deir ez-Zor 24 indította el. Március 11-én azt is elmondta, hogy Oroszország havi 1500 euró táplálását és kifizetését ígéri azoknak, akik háborúba indulnak Ukrajnával. Az orosz sajtó többnyire tőle veszi át az információkat, amikor az Oroszországban tartózkodó szíriai önkéntesekről írnak. De ilyen szíriai még nem találkozott az ukrán fegyveres erőkkel, sem élve, sem holtan. Az amerikai CNN is írt arról, hogy ilyen zsoldosokat küldenek Oroszországba, szíriai forrásaira támaszkodva.

A szíriaiak toborzása az Ukrajnával vívott háborúba azonban nyilvánvalóan nem olyan sikeres, mint azt Moszkva szeretné. Az Oroszországba távozó 400 vagy annál több zsoldos számát a sajtó nem is említi.A valóságban tízszer kisebb lehet.

Az ukrajnai háborúba lépés gondolata nem kelt lelkesedést Aszad híveiben. Egyesek nyilvánosan kijelentették, hogy Oroszország azt követeli, hogy lehetetlen és logikátlan, hogy háborúba lépjenek Ukrajnával mindaddig, amíg az Eufrátesz bal partját, Idlibet és más területeket meg nem hódítják. Finoman világossá teszik Moszkvának: először segíts meghódítani minden területet, beleértve a Golán-fennsíkot is, aztán mi segítünk neked. A szíriaiakat az is zavarba hozza, hogy a Kreml három nap alatt be akarta venni Kijevet, két-három hét alatt elfoglalni egész Ukrajnát, most pedig legalább egy hónapos háborút ír elő. Megértik, hogy valami elromlott a Kremlben.

A Kreml nem örül ennek a helyzetnek, és az elmúlt napokban nagy nyomást gyakorolt ​​Aszadra, és 40 ezer katona bevetését követelte rendszeres alakulataitól, ha nem tud segíteni a törzsi és vallási milíciák toborzásában. A Kreml megnyugtatta, hogy az Egyesült Államok immár teljesen megszállta Ukrajnát, és Törökország is aktívan részt vesz Örményország és Azerbajdzsán közötti tartós béke megkötésében. Moszkva biztosítja Aszadot, hogy bár az örmény Gyumri városában található a 102. orosz katonai bázis repülőgépekkel, őt nem fenyegeti veszély, havonta 40 ezer katonáját adhatja kölcsön neki. Egy hónap múlva sem Törökország, sem más nem támadja meg. Ami megmaradt belőlük, Moszkva megígéri, hogy visszaadja neki. Damaszkusz nem örül egy ilyen ajánlatnak, de Moszkva követte az elvet, és ígéretet kellett tennie, előleg fizetése mellett.

A Kremlből azonban hiányzik két pont: Aszad Szíriájának félhivatalos belépése is az Ukrajnával vívott háborúba gyökeresen megváltoztatja a helyzetet, valamint Kína álláspontját, amely nem adott rá engedélyt. Egyelőre nehéz megmondani, hogyan reagál erre Peking, de számára ez egyértelmű jelzés lesz Moszkva katonai gyengeségéről, határozott következtetésekkel.

Szergej Klimovszkij

Корреспондент

Leave a Reply