Csecsen bennszülöttek panaszt tettek a „csecsen ombudsmannál” a Dimitrov börtönben uralkodó körülmények miatt, de ő nem látott vallási megkülönböztetést

Manszur Szoltaev, az úgynevezett csecsenföldi emberi jogi biztos felkeresett egy dimitrovgradi börtönt, ahol a foglyok éhségsztrájkot folytattak. Elmondása szerint az ott büntetésüket töltő csecsenek nem vallási diszkriminációra panaszkodtak, de a szigorú szabályok, a rossz egészségügyi ellátás és a látogatási korlátozások miatt panaszkodtak.

A „Kaukázusi csomó” mesél róla.

A történet azzal kezdődött, hogy a Gulagu.net emberi jogi projekt szerint április 13-án a dimitrovgradi börtönben főként csecsen és ingusföldi foglyokat vertek meg. Több mint száz ember éhségsztrájkba kezdett. Május 3-án azonban az elítéltek hozzátartozói és az emberi jogi aktivisták arról számoltak be, hogy a foglyok leállították a tiltakozó akciót, mivel kétségbeesett, hogy ilyen eredményeket érjenek el. Jogvédők dokumentálják a panaszokat, és fellebbezést készítenek elő a felügyeleti hatóságokhoz a vallási alapú diszkrimináció ténye miatt – közölte a Polgári Segítő Bizottság.

Csecsenföld úgynevezett ombudsmanja, Manszur Szoltajev április 19-én a foglyok hozzátartozóival tartott megbeszélésen megerősítette, hogy a kolónián konfliktus van, de nincs okunk interetnikus és vallásközi konfliktusról beszélni. Azt is megerősítette, hogy a foglyok „kinyitották magukat”. „Miért tették, az más kérdés <…> A hozzátartozók nem igazán tudják, mi történt ott” – mondta az ülésen, hozzátéve, hogy a közeljövőben jogi értékelést is adnak az eseményről.

A köztársaság elítélt bennszülöttjei elleni diszkriminációval kapcsolatos információk ellenőrzése érdekében a csecsen ombudsman találkozott a Szövetségi Büntetés-végrehajtási Szolgálat, a büntetés-végrehajtási intézet vezetőségével, a területi biztossal, és meglátogatta magát az Uljanovszk régióban található Dimitrovgrad börtönt – jelentette a Csecsen állami televízió és rádió társaság Groznij.

Szoltaev rendelkezésére állt a térfigyelő kamerák összes anyaga, és ellenőrizte a csecsenföldi foglyok fogvatartási körülményeit is. „Az ellenőrzés kimutatta, hogy az intézetben elfogadható feltételeket teremtettek a vallási szertartások elvégzéséhez, különösen, hogy a rabok a zárkákban olvashatják a Koránt, vannak imaszőnyegek. Ezenkívül maguk az elítéltek szerint szabadon böjtölhetnek és gyakorolhatják vallásukat” – áll a tévétársaság honlapján közzétett üzenetben.

Az éhségsztrájkolók és az öngyilkos foglyok „szigorú börtönszabályokra, rossz orvosi ellátásra, a fogoly csomagok átvételének elmulasztására és a rokonlátogatás korlátozására” panaszkodtak. Szoltaev viszont biztosítja, hogy vallási okokból nem történik zaklatás. „Senki sem tépte fel a Koránt, amit különösen a legelítéltebbek erősítenek meg” – jegyzi meg a kiadvány. A biztos arra szólította fel Csecsenföld őslakosait, hogy „szigorúan tartsák be a törvényben meghatározott viselkedési normákat a börtönben”, és arra a következtetésre jutott, hogy az elítélt csecseneket „a provokátorok széles körű közfelháborodás keltésére használták fel” – írja a tévétársaság honlapján.

Megállapodás született a büntetés-végrehajtási hivatallal az elítéltek személyi biztonságának, valamint a fegyelmi intézkedések alkalmazásának jogszerűségének folyamatos ellenőrzéséről, és „közös megértés jött létre a büntetés-végrehajtás és a fogvatartottak között” – jegyzi meg a kiadvány.

Meg kell jegyezni, hogy a csecsenföldi ombudsman jelentései régóta szkepticizmust váltanak ki a közösségi hálózatok felhasználóiban.

Eközben a Gulagu.net projekt április 22-én a Telegram csatornájában beszámolt az emberi jogi aktivisták azon verziójáról, miszerint rendfenntartók érkeztek a börtönbe, és „lelki nyomást gyakoroltak és zsarolták a foglyokat, hogy rejtőzködésre kényszerítsék őket. a Korán és a muszlimok vallási irodalma károsodásának ténye.”